Újra írok neked mert elegem lett
az indulatosságból amivel egy esélyt sem adsz nekem –
szar ország vagy – és te tudod ezt
de szeretted érezni a magasztos szavak nyálát
ahogyan siklanak ajkaidon...
Vagy az önimádó szart
aki köpött a Szekuritáténak, mert jobb volt az úgy
és ma ugyanazt teszi és gyermekeit arra tanítja
továbbra is azt tegyék...
Szüleim nem voltak szekusok –
azok közé a srácok közé tartoznak akik már nem számítanak –
eme magasztos helyzet áldozatai
akik már nem tudnak semmit sem mondani...
Újra írok neked mert hamarosan
én sem tudok semmit sem mondani
soha nem fogok külföldre jutni
hogy megszabaduljak tőled és mindentől mi vagy.
Nem fogok Nyugatra jutni, mert szüleim nem voltak szekusok –
elhiszed? – nem fogok az EU-ba jutni mert nem akarok
egy szekussal sem együtt lenni – legnagyobb megvetésemről tanúsítottam őket
MM-nek és MM-nek
Ellenben egy napon levelet küldtem
annak a tehén kultuszminiszternek
mire nem válaszolt, pedig megkértem rá –
mert csak egy besugó tehén volt
akiről nem hallott senki
és aki nem tudott mást
mint jártatni azt a picsa száját
a tévében...
Azt mondom neked szar ország, mert csak arra vagy képes
hogy szádat tépjed a tévében
és hazudjál és lopj
így mondom neked mert tönkretetted
mindenem ami volt –
önbizalmam.
És azért mondom mert nagy különbség van köztünk –
én építettem és te csak lopni próbáltál
vagy kicsinyíteni mit én tettem –
Hánynom kell mikor mindezekre a
fenomenális költői rendszerek feltalálására gondolok
akik mintha más könyvet nem olvastak volna
csupán az enyémeket...
És undorodom mindazoktól akik újmódú
vékony orraikon horkantották a szabadságot,
és szemrebbenés nélkül cenzúrázták –
ezeket a „várva-várt fiatalokat”...
Idáig jutottunk Románia?
Undorodom a szürke ajtónállóktól kiket a világba dobtál, Románia...
mi a franc fog itt történni? és hova a francba fussak, hogy senkit ne lássak?...
És hogyan alakulnak majd át a Rossz ezen elvetélői
az üres szavak sikamlós gyíkjai
az elkövetkező 999 évben,
holmi gerincesekké akik meglátják Istent?
